Hangjukat még egyszer hallanám

Fejem fölött múlnak el az évek. Senki nem szól mi lesz énvelem. Nehéz napok úgy sodor az élet. Nem tudom, hogy hova érkezem. Nincsen nekem senkim a világon. Magányos és árva vagyok én. Árván nőttem fel a nagyvilágban. De becsületes ember lettem én.
Nehéz sorsom nem tudom feledni. Letagadni nem is akarom. Bánatomban megtörne a szívem. Ha önmagamat én megtagadom. Az élettől sok jót nem reméltem. Kedves szóból oly kevés jutott. Mostohaként jártam a világban. De az élet csak meg tanított.
Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám. Még egyszer hallanám.


Nehéz sorsom nem tudom feledni. Letagadni nem is akarom. Bánatomban megtörne a szívem. Ha önmagamat én megtagadom. Az élettől sok jót nem reméltem. Kedves szóból oly kevés jutott. Mostohaként jártam a világban. De az élet csak meg tanított.
Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám.

Holtamig is elővesz a bánat. Bús a szívem: nincs anyám, apám. Karvalykörmök szívemet szorítják. Hangjukat még egyszer hallanám. Még egyszer hallanám.