Tibi a Határban

[Verse 1]
Volt egy ember, Tibi volt a neve,
Hajnalban már kint állt a föld szélén.
A határban nőtt a napja, éve,
Sárban, szélben is ment rendületlen.

A traktor nyomán maradt a rendje,
A keze tudta, mikor mit kell tenni.
Nem csak dolgozott, szívből szerette,
A földet úgy, mint más a saját gyermekit.

[Chorus]
Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom érjen a tenyeredbe.
Tibi, Tibi, most pihenj végre,
A sok határ után jár a béke.

Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom vöröslik a nevedre.
Tibi, Tibi, most ünnep legyen,
A sok munkád bennünk marad meg.

[Verse 2]
A paradicsom volt a szíve csücske,
Minden tőnél ott volt a figyelme.
Ha pirosodott, mosoly ült az arcra,
Mintha a nyár is neki hajtott volna.

Ismerte az esőt, a port, a földet,
A jó termést messziről megérezte.
Sokat volt a határban, ez volt az élete,
Ott maradt a nyoma minden reggelére.

[Chorus]
Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom érjen a tenyeredbe.
Tibi, Tibi, most pihenj végre,
A sok határ után jár a béke.

Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom vöröslik a nevedre.
Tibi, Tibi, most ünnep legyen,
A sok munkád bennünk marad meg.

[Verse 3]
Most eljött a nap, hogy lassuljon a lépted,
A sok korai reggel végre mögötted.
A munka gyümölcse ott ül a szívekben,
Mindenkinek példa lettél itt a földeken.

Köszönjük a szót, a türelmet, a hitet,
Azt, hogy megtanítottál becsülni a kincset.
Tibi, a búcsú most nem fájó, csak szép,
Mert amit adtál, az velünk marad még.

[Chorus]
Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom érjen a tenyeredbe.
Tibi, Tibi, most pihenj végre,
A sok határ után jár a béke.

Tibi, Tibi, a föld embere,
Paradicsom vöröslik a nevedre.
Tibi, Tibi, most ünnep legyen,
A sok munkád bennünk marad meg.