Nektek szól

(Vers 1)
Volt egy srác, aki csendben állt,
túl sok zaj volt, ő meg csak várt.
Szavak nélkül is értették,
akik mellette végig menték.

Volt pár este, mikor minden fájt,
de valaki mindig visszahúzták.
Egy kéz, egy szó, egy fél mosoly,
néha ennyi kellett, hogy jól legyél valahol.

(Refrén)
Ez most nektek szól, akik itt voltatok,
mikor minden szétesett, ti maradtatok.
Nem felejtem el, bármerre sodor az út,
ti vagytok a fény, ha minden elborult.

Ez most nektek szól, nem kell nagy szó,
csak hogy tudjátok, bennem él minden jó.
Ha egyszer eltűnnék a zaj mögül,
a szívemben akkor is ott lesztek belül.

(Vers 2)
Nem volt könnyű, néha elvesztem,
de ti hittetek bennem helyettem.
Mikor már én sem láttam semmit,
ti mondtátok: “nyugi, lesz még itt.”

Nevettünk ott, ahol sírni kellett,
és túléltünk pár nehéz percet.
Egy történet, amit együtt írunk,
és ha eltévedek, mindig visszatalálunk.

(Refrén)
Ez most nektek szól, akik itt voltatok,
mikor minden szétesett, ti maradtatok.
Nem felejtem el, bármerre sodor az út,
ti vagytok a fény, ha minden elborult.

Ez most nektek szól, nem kell nagy szó,
csak hogy tudjátok, bennem él minden jó.
Ha egyszer eltűnnék a zaj mögül,
a szívemben akkor is ott lesztek belül.

(Bridge)
Nem kell taps, nem kell fény,
csak hogy tudjam: volt értelme mindennek én.
Ha egyszer majd csend lesz körül,
ez a dal még akkor is bennem zörög belül.

(Utolsó refrén – kicsit emelve)
Ez most nektek szól, örökre így marad,
minden közös perc bennem nyomot hagy.
Ha bármi jön még, nem félek már,
mert tudom, hogy valahol vártok rám.