Magyar vagyok

Szép szíve Európának,
Hona a magyarságnak.
Ki hidakat fog Duna karcsú derekához,
S hozzáadja Tiszához, a Kárpátok fiához.

Túl a Bakony magas szikláin
A fény a Balaton vizén csillámlik.
S Tokaj dús szőlőfürtjei alatt
Az Alföld síkja feküdt hanyatt.

Forrongó szívem érzelem-viharai közt
Magába zárt mindent, mit rejt e föld,
De nem kicsiny országát, hanem gyönyörű táját.
Szeretem minden hegyét, síkját.

Nevéhez, eszes népéhez,
Gyönyörű nyelvéhez
Nem köt semmi sem.
Bár itt e nép, nekem nincs népem.

Hisz nincs magyar, nincs német,
És sorolhatnék még oly sok népet,
Nincs, csak emberek vannak,
S a csodák, melyeket alkottak.

Művészet, tudomány, kultúra,
Ez mind-mind külön csoda.
Ezeknek varázsa teszi az embert emberré,
Ezzé a csodás lénnyé.