Verze 1: Ahogy lépkedünk az utcán, csendben nézlek téged, Szemedben az a tűz ég, amit már az elején észrevettem benned. Nem mondunk ki semmit, mégis értem minden szavad, Egy pillanatba zárnám most az egész világomat.
Pre-refrén: Közelebb húz az éj, úgy érzem nincs már visszaút, Emii és Szoncsii, ti vagytok bennem a nyugalom, a biztos út. A szívem gyorsabban ver, mikor hozzám bújtok, Ebben a csendes éjben csak bennetek bízok.
Refrén: Csillagos az ég, és csak te vagy velem, Megáll az idő, ha hozzám ér kezed. Nincs más most már, csak ez az egy pillanat, Elvesznék benned újra és újra.