Songteksten
Fényárban úszik minden körülötted, édes angyalom
Emlékszem az első éjjelre, az első csókra azon a hajnalon.
De nem révedek a múltba, s nem kémlelem a távoli jövőt,
A jelenben adok hálát minden pillanatért, s Te látod bennem a költőt.
De írásaim nem csak reményekkel átitatott szavak,
Mert hiszek a lelkem mélyéről beszélő hangnak.
Nem számítanak az évek, mik előttem állnak
Öreg kis emberként se fogok ellenállni a gyönyörű szádnak.
Mindig látni fogom, mily szép a lelked, a szemed
S nem hagyom el a földi világot, míg nem én leszek kedvesed.
Fényárban úszik a világ körülötted, édes angyalom,
Emlékszem még az első csókra, arra a hajnalon.
De nem révedek már a múltba, s nem kutatom a jövőt,
A jelenért vagyok hálás – s bennem látod a költőt.
Nem puszta szó e néhány sor, nem ábrándos remény,
A lelkem mélyén szól egy hang – igazabb, mint a fény.
Nem számít, mennyi nap vár rám, vagy hány év,
Öreg kis emberként sem feledem - megőrülök ezért a nőért.
Mindig látni fogom, mily tiszta a lelked, a szemed,
S nem hagyom el e földi világot, míg nem én leszek kedvesed.
Stijl van muziek
Indie Pop, Pop, Rock, Joy, Romantic, Nostalgia, Male Voice