Szerelem

Emlékszem még arra a napra,
Mikor először néztél rám halkan,
Nem szólt semmi, mégis tudtam már,
Hogy benned van minden, ami rám vár.
(Vers 2)
Azóta annyi év elszaladt,
De minden percben téged választalak.
Nem csak szerelem, több lett ennél,
Te vagy az otthon, ahol élni mertem én.
(Refrén)
Ha csak egy életem lenne újra,
Ugyanúgy hozzád vezetne az útja.
Minden könnyem, minden mosolyom,
Érted volt és érted adom.
Viki, te vagy minden bennem,
Ami jó, az mind te lettél nekem.
(Vers 3)
Láttad bennem azt is, amit én nem,
Hittél bennem akkor is, mikor féltem.
A kezed fogtad, mikor elvesztem,
És csendben visszavezettél engem.
(Bridge)
És ha majd egyszer csend lesz körülöttünk,
És megfáradva egymás mellé ülünk,
Nem kell szó, csak egy pillantás,
Mert benned van minden válasz.
(Refrén)
Ha csak egy életem lenne újra,
Ugyanúgy hozzád vezetne az útja.
Minden könnyem, minden mosolyom,
Érted volt és érted adom.
Viki, te vagy minden bennem,
Ami jó, az mind te lettél nekem.
(Outro)
Nem ígérek csillagokat az égre,
Csak azt, hogy itt leszek örökre.
Dávid szíve egy dolgot kér:
Maradj velem… míg csak bennem él.