Én vagyok a kisbíró/Szüreti felvonulás/

Figyeljetek jóemberek eljött hát a napja;
Én vagyok a kisbíró,felállok a bakra.
Kikiáltom a világnak,felvonulni jöttünk;
Az új szőlő szedésére minden felkészültünk.
A mi kis falunk Bábonymegyer,dobbannak a szívek;
Az itt élő emberek a hagyományhoz hűek.
Éppen ezért jöttünk össze a szüretnek ünnepére;
Gyertek hát és igyunk együtt mindenki egészségére.


Most kezdik a táncot ifjak és a vének;
A mi táncosaink mindig csodaszépek.
Koppannak a lábak,pördül már szoknya;
Az egész falu a magyar csárdást ropja.
Végigjárjuk kisfalunkat,megállunk majd többször;
Koccintunk veletek,nem kétszer,legalább ötször.

Este aztán elbúcsúzunk méltóképp egy évre;
Gyertek velünk mulatni a kultúrba végre.
Végezetül a zenészek elhúzzák a nótánkat;
Aki akar velük együtt nótázhat.
Mulassuk át az éjszakát és hírdessük az égre;
Önfeledten tud vígadni Bábonymegyer népe.