[Verse 1] Megint túlórázik a nap Lassan csúszik le az égről Zsebemben zörgő aprópénz Fejemben millió kérdés
Villamos csík a síneken Arcok a koszos ablaküvegben Mind ugyanabba az irányba Csak senki nem beszél már
[Chorus] Hazafelé Kopott cipőm alatt ropog az aszfalt Hazafelé Minden sarok egy régi jó barát Hazafelé Nem félek már Ha sötét is az utca Mert hazafelé Mindig rám talál a múltam (hej)
[Verse 2] Sarki péknél langyos a kenyér Illata követ még két utcán át Kéken villog a kis közért Ismerik a nevem Néha várnak rám
Kapualjak mélyén régi graffitik Titkos üzenetek kamaszkortól Felszökik bennem egy régi dal De csak dudolom halkan Szavak nélkül
[Chorus] Hazafelé Kopott cipőm alatt ropog az aszfalt Hazafelé Minden sarok egy régi jó barát Hazafelé Nem félek már Ha sötét is az utca Mert hazafelé Mindig rám talál a múltam (ó-ó)
[Bridge] Miért lett ennyi idegen arc Ugyanazon a régi utcán Vajon ki lakik a helyemen majd Ha egyszer továbbállok innen?
[Chorus] Hazafelé Kopott cipőm alatt ropog az aszfalt Hazafelé Minden sarok egy régi jó barát Hazafelé Ma lassabban lépek minden kapunál Mert hazafelé Még tart egy kicsit ez a világ (hazafelé)
Stijl van muziek
Warm indie-pop ballad with male vocals over lightly overdriven electric guitar and soft bass, brushed drums entering on the second line. Intimate, close-mic verses that feel like a late-night walk; chorus blooms with doubled vocals and subtle synth pad. Gentle rise into the bridge, then a stripped final chorus with just guitar and voice, ending on a lingering reverb tail.