Anya

Néma sötétség lett ott, ahol hangod élt,
Az idő megállt egy pillanatért.
Kérdeznék még, de nincs felelet,
Az ég felé száll minden üzenet.

Annyi minden kimondatlan maradt,
Egy ölelés, mi el nem szakadt.

Édesanya elmentél itt hagytál.
Elfogytak a szavak, megszakadt a szívünk...
Benne vagy a levegőben,
a szívünk dobbanásában,
Unokáid mosolyában!
Vigyázz ránk kérlek...
Örökre bennem élsz szeretlek.

Ha lehunyom a szemem, itt vagy még,
Egy régi dal, egy halk ígéret rég.
Tanítasz most is, csak másként már,
A hiányod minden nap ránk talál.

Ha elgyengülök, érzem kezed,
Nem engedsz el, vezetsz tovább minket.

Édesanya elmentél itt hagytál.
Elfogytak a szavak, megszakadt a szívünk...
Benne vagy a levegőben,
a szívünk dobbanásában,
Ubokáid mosolyában!
Vigyázz ránk kérlek...
Örökre bennünk élsz szeretlek.

Nem vitt el tőlünk sem az ég, sem az idő,
Mert benünk élsz, és ez elég erő.
Minden könnyben ott a fény,
Minden búcsú egy új remény.

Édesanya elmentél itt hagytál…
De nem vagy távol, csak más oldalon állsz.
Örökre bennünk élsz szeretlek,
Amíg szív dobban, addig vársz.