Se

így is így se
szemünkre lobogás lopj szét, verj szét hullám
város az éj senki sem álmodik meg újrafeledni tanul ki szíve fagyzugát túrja
álarcos és ügyes se így, se úgy
küldess értem, ha meghalsz te tavasz vagy, gyanús férc napok ezek
tüskések, szőreimen vércseppek
hogyan lebegjen öreg már holdad fény-törött hamisságot gyalulnak ugróiskolások az évek, mint elbukó habok
feltűröd karodon
az időt
fogj kötélre fogj a láncra
úgysem lehetsz ugar mező sem erdő sem az ágak szélén holt-tengerem színes vacak és vacog
se így nem leszek
se úgy nem leszel