Szeretlek

1. versszak)
Fekete hajad úgy omlik rám,
Mint éjben csillagfény, ha száll.
Zöld szemedben elveszek,
Veled minden perc tökéletes.

(Refrén)
Annyira szeretlek, hogy ma nem megyünk sehova,
Csak ott leszünk ketten a konyhában, ahogy a szívünk akarja.
Keverjük az álmokat, fűszerezzük a napot,
Veled minden együtt töltött perc maga a boldogságos csoda.

(2. versszak)
A mosolyodtól ébred a fény,
A te hangod az én kedvenc zeném.
Fogd a kezem, és főzzünk ma,
A szerelem lesz a legszebb lakoma.

(Refrén)
Annyira szeretlek, hogy ma nem megyünk sehova,
Csak ott leszünk ketten a konyhában, ahogy a szívünk akarja.
Keverjük az álmokat, fűszerezzük a napot,
Veled minden együtt töltött perc maga a boldogságos csoda.

(Híd)
És ha rám nézel, minden jó,
Veled az élet csodaszép és való.
Ma is csak ölelnélek szüntelen,
Te vagy nekem a végzetem.

(Refrén – zárás)
Annyira szeretlek, ma a konyha a világ,
Te vagy a fény, a tűz, a vágysugár.
Ketten főzünk, ketten élünk, ez a dal a miénk,
Fekete haj, zöld szem – és örökké szeretlek én.