Bubu

Hajni, vagyis Bubu, mellette ott a Dudu, Sok mindent túléltek, de a szívük nem fáj. Nappal a bölcsi, este a suli vár, Fáradt mosoly mögött ott a tudás: Dudu otthon rá talál. (Pre-Chorus) Néha nehéz, de fogják egymást, A világ zaján át is megtalálják A ritmust, ami csak róluk szól, Kicsit bolond, kicsit mély, de tisztán dalol. (Refrén) Bubu és Dudu – két szív egy úton, Jött bár vihar, ők maradtak a hullámon. Az élet lökdös, néha túl nagy a zaj, De együtt minden akadályon átmegy a dal. (Verze 2) Bubu a könyvek mögött, Dudu kávéval segít, „Menni fog, bubum” – mondja, és tényleg így is hitt. Nevetnek és sírnak, ha úgy hozza a nap, De a kötelék köztük csak erősebb marad. (Refrén – zárás) Bubu és Dudu – két szív egy úton, Akármerre mennek, egymást választják folyton. A dallamuk örök, nem fogy el soha már, Ketten együtt azok, akik lenni akarnak már.