A Király Temploma

A róka évén szólt a harang,
szívek mélyén rezdült a hang.
A Nap fia, egy bátor ember,
indult útra messze innen el.

Hívja őt egy titkos erő,
hol a csend az úr, s az ég sötétkék.
Várja őt a sors kapuja,
a király temploma, a király temploma

Az erdő mélyén, hol a szél dalol,
áll egy fa, mi mindent tud, hallgat ott.
Oda senki nem léphet be,
csak akit a hang hív éjjelente.

Hívja őt egy titkos erő,
hol a csend az úr, s az ég sötétkék.
Várja őt a sors kapuja,
a király temploma, a király temploma.

Hívja őt egy titkos erő,
hol a csend az úr, s az ég sötétkék.
Várja őt a sors kapuja,
a király temploma, a király temploma.

És egy nap majd mindenki látja,
új fény születik a hajnalban.
És az ember újra útra kel,
a király templomába el.
A király temploma…
A király temploma…