Fiamnak

Fiamnak
Mindig a pályán
Kicsi voltál még, mikor cipőt húztál,
A fű illatától ébredtél minden nyár hajnalán.
Balatonszemesen kezdődött az álom,
A labda volt a társad minden nyári záporon.
Sarokról sarokra vitted a reményt,
Balatonszárszó, majd Siófok lett az út végén.
Nem számított fagy, nem számított vihar,
Ha vér folyt is, te akkor is mentél tovább.
Refrén
Mindig a pályán, szíved dobbanásán,
Ott éltél minden csepp verejték árán.
Ha estél is, mi ott voltunk veled,
Mi hittünk benned, amíg csak lehetett.
Mindig a pályán, fiam, ott leszel,
Mert a szívedben a labda örökre repül el.
Volt, hogy elestél, s mi tartottunk téged,
Könnyes szemmel néztük, ahogy újra felébredsz.
Nem volt kifogás, csak újabb edzés,
A szíved diktálta minden lépés.
Most újra itthon, Szemesen a parton,
Ott, hol az álom kezdődött hajdan.
Nézlek, ahogy futsz, s tudom, megérte,
Mert benned él tovább a küzdés ereje.
Refrén
Mindig a pályán, szíved dobbanásán,
Ott éltél minden csepp verejték árán.
Ha estél is, mi ott voltunk veled,
Mi hittünk benned, amíg csak lehetett.
Mindig a pályán, fiam, ott leszel,
Mert a szívedben a labda örökre repül el.
És bármerre sodor az élet, büszkék leszünk rád örökre.