Talán ez az ősz

Talán az ősz kinyitja szívem,
hisz oly régen bezártam már,
megfáradt, felszáradt könnyek között,
talán egy új fény ragyog majd rá.

Talán elhúzza a függönyt.
hogy az apró résen beköszönjön a világ,
hogy a gond ráncai kisimuljanak,
új erővel emeljenek magasba a hétköznapi csodák.

Talán ez az ősz majd ott karol belém,
hol a parti fák karjai összeérnek,
és a vízen úszó falevelek mint a nyár tanúi,
majd egy szebb világról mesélnek.

Most ott ülök és várok, mert várni kell,
hogy a lázadó ősz küszöbén lépjek át,
és bennem, mint megfakult tükörben,
rongyos álarc nélkül láthassa magát.