ballagás 3.0

Az iskola ajtaján állunk, Virágcsokrok a kezünkben, Emlékek szőtte szálak, Képzeletben sosem feledem. A nevetések, a titkok, Minden kis napfény pillanat, Közös álmok szárnyán repülünk, De most itt az idő, hogy elhagyjuk ezt a világot.

Búcsú a szívek hídján, Örökre velünk maradsz, Elindulunk szétszóródva, De emléked megmarad. Őrült pillanatokban éltünk, Szívvel és lélekkel játszottunk, Ez az ünnep egy lezárás, De az öröm mindig átlátszó.

Szünetekben mindig nevettünk, Titkos helyeken álmodoztunk, A jövő képe már előtűnt, De ebben a percben mindent magunk mögött hagyunk. Ezer úton fogunk járni, De most nézzük együtt az eget; A csillagok fénye most is látható – Az emlékek ragyogása sosem feledhető.
Búcsú a szívek hídján, Örökre velünk maradsz; Elindulunk szétszóródva, De emléked megmarad. Őrült pillanatokban éltünk; Szívvel és lélekkel játszottunk; Ez az ünnep egy lezárás; De az öröm mindig átlátszó.
És bár elmegyünk most innen – Mindannyian tudjuk jól; Hogy ez csak egy új kezdet – Mégis búcsúzom tőled!
Búcsú a szívek hídján; Örökre velünk maradsz! Elindulunk szétszóródva; De emléked megmarad! Őrült pillanatokban éltünk; Szívvel és lélekkel játszottunk; Ez az ünnep egy lezárás; De az öröm mindig átlátszó.