Szilu 4

Soha nem bántam
hogy, meg... szerettelek
pedig fel... bolygatta ez a szeretet
az egész életemet.
Tudod,soha nem csalódtam benned, pedig sokszor nem értettem... a cselekedeteidet.
Sokszor aggódtam érted,
leginkább saját magadtól... féltettelek.
Tudod... lassan fogynak körülöttem a dolgok
a... dolgaim, vagy messzire kerülnek tőlem,
vagy csak én távolodok, ahogy szakadoznak a szálak ,az érzés egyre jobban... magához láncol.
Tudod... mikor megkönnyezek valamit,
ami szép volt, megvigasztal a gondolat,
hogy lakozik... bennem egy csoda,
ami nem hagy el, amit nem vehet el tőlem
sem az irigység... sem a rosszindulat.
Tudod... ebből az érzésből táplálkozom,
miatta össze sem csuklom, ha el is esek , érte felállok, ha sirok is elmosolyodok talán... talán.
Ha majd végleg elalszom, èrte akkor is, akkor is... felébredek!!