A&G

Ez a nap is, mint a többi,
Munkában vagyok.
Őszi délben, messzeségben,
Csak a nap fénye ragyog.
Hosszú ideje már, hogy
Nem éreztem a gondoskodást.
De akkor megjelentél hirtelen,
Rég nem láttam ilyen csodát.
Semmi különleges dolog,
Csak néhány holmi,
Amit átadtál nekem, és a szemeddel
Sem tudtál hazudni.
Ott álltam és néztük egymást,
Örökkévalóság.
Talán ez lehet az, amit kerestünk.
Mióta világ a világ.
Bárhogy is, de együtt vagyunk,
A legnagyobb békében.
Ez is egy döntés, de mi magunk,
Hoztuk meg, mert végre:
Megtaláltuk a kirakósunk hiányzó darabját.
Az örök lét és az igaz szív éltető magját!