1.Mindenre emlékszem,amikor még éltetek! Szívemben örzöm örökké emléketek! De egy nap elmentetek és itt hagytatok engem! Nézetek le az égből rám,hogy azóta ki lettem?! 2.Csak egy magányos ember, Kinek a szíve minden nap meghasad Kinek két szeméből minden nap könny fakad! Ki hiába néz fel már az égre Ki hiába borúl a porban térdre! Ref. :Emlékszem milyen boldoguk voltunk Örültünk, nevettűnk vagy együtt sírtunk Most itt állok a sírotok előtt halkan és csak az emlékeket örzöm magamban 3.Fáj!Igen fáj,hogy elhagytatok engem! Hiába kérdem magamtól minden áldott reggel Hol vagytok?Értem mikor jöttök el? De a szoba üres és senki nem felel! 4.Most itt állók a sírotok elött halkan Könnyem folyik arcomon Csak a gyertyák fényét bámulom Magam maradtam a bajban! Gyertyák fényével üzenem nektek Amíg élek soha nem feledlek