Bozó Mariann:Csak lazán,az ám!

Nézem az égen a felhőket,de közben a lábam alá nem nézek,állandóan járom a buktatókat,elesek,de néha felállítanak.Jó amikor ezeken tudok még nevetni,mind azon amin,régebben könnyebb volt mérgelődni!Főleg ha elindul a buszom,és közben még nem kapaszkodom,neki indulok a busz végének,de így hamarabb oda is érek!-Szoktál nevetni magadon,ha elesel a havas,jeges utakon?Vagy ha lehajolsz és,mikor felállsz,bevágod a fejedet,de nagyon?Sorolhatnám,de tudod miről beszélek,hiszen vannak időszakok,hogy rém álom tud lenni az élet!Gondolom magamban,biztosan elátkoztak,pedig csak bénázok,de nagyokat!Jól van legyen így,de csak lazán,az ám!