Ma is téged választalak

[Verse 1]
Apucika, drága férjem,
emlékszem, mikor először találkoztunk.
Olyan szépen néztél rám,
és én már akkor tudtam.

[Chorus]
Azóta veled ébredünk,
egy otthonban, egy ölelésben.
Kislányunk, Zsóka szeme
mindig benned mosolyog.
Te vagy a biztos kéz,
a csend, mi hazavezet,
és minden közös reggel
újra téged választalak.

[Verse 2]
Kopott bögrék az asztalon,
mesekönyv nyitva a fotelben,
Zsóka apró lépte szalad,
nevetése megtölti a házat.
Ha elfárad a hosszú nap,
te rám nézel, s könnyebb lesz,
a sok apró, egyszerű perc
őriz mindent, ami fontos.

[Chorus]
Azóta veled ébredünk,
egy otthonban, egy ölelésben.
Kislányunk, Zsóka szeme
mindig benned mosolyog.
Te vagy a biztos kéz,
a csend, mi hazavezet,
és minden közös reggel
újra téged választalak.

[Bridge]
Ha majd nagyobb lesz a lányunk,
és másfelé viszi az út,
marad két szék az ablaknál,
a régi kép, a közös múlt.
S ha kérdezi, mitől tart
ilyen soká ez a miénk,
csak megfogom a kezed,
és tudni fogja, mit jelent.

[Final Chorus]
Azóta veled ébredünk,
egy otthonban, egy ölelésben.
Kislányunk, Zsóka szeme
mindig benned mosolyog.
Te vagy a biztos kéz,
a csend, mi hazavezet,
apucika, drága férjem,
ma is téged választalak.

[Outro]
Ma is téged választalak.