Lyrics
Élménydús nap végén, a kanapé puha ölében,
Két jóllakott cica hevert egymás közelében.
Nem szóltak sokat, csak közelebb bújtak,
Karok a karba, egymásnak simultak.
Nem fogva tartottalak,
csak marasztalt a kezem.
Ő fejezte ki helyettem,
amit kimondani nem mertem.
Lassan közelebb, egyre közelebb,
Egy-egy érintés többet is jelentett.
Egy ölelés itt, egy sóhaj amott,
S a baráti határ bizony megingott.
Nem fogva tartottalak,
csak marasztalt a tenyerem.
Ő fejezte ki helyettem,
amit kimondani nem mertem.
Egy röpke pillanat, nem több, nem kevesebb,
Macskamancs állt meg egy kellemes helyen.
Nem markolta, nem volt komoly a szándék,
Talán csak egy tenyérnyi kis kaland még...
Nem fogva tartottalak,
csak marasztalt a tenyerem.
Ő fejezte ki helyettem,
reggelre mégis tapírrá lettem…