Isten fia?

Történt pedig ez országban, nem is olyan régen.
Aligán, egy csúcs villában üldögélt a stégen
Három aljas kutyaütő. Övék lett a pálya.
Mindjük idegen érdekek képzett janicsárja.
Sajnos igen jól működtek, eladták a hazát,
Pezsgőspohárral kezükben teszik most a lazát
Bródy nóta szól diszkréten, konzumlányok pedig
asztal alatt a dolgukat éppen számbaveszik..
Lenyelve a Perignont, már részeg mint a mocsár
böfög párat, majd megszólal az egyik janicsár :
Nagy király vagy Főnök elvtárs! Már én is elhittem,
Hogy te nem is halandó vagy, hanem az Úristen.
A sok barom dedós majom mégcsak fel sem fogja,
Nincs hazája többé, s népe végleg Brüsszel foglya!
Bizony, ahogy te a fost itt művészin kavartad,
Minden tahó elhitte, hogy égi a hatalmad!
Főnök elvtárs fejébe most csúf gondolat fészkel :
Mért ne lehetnék én Isten?! Ahhoz is csak pénz kell.
S ez az ötlet nem hagy nyugtot, lesétál a partra,
Ott a gondnok egy ladikban készen áll a startra.
Vigyél ki a vízre engem, sebesen, azt kérem!
Máris viszem Nagyuram, hisz ön adja a bérem.
Borús volt az ég ugyan, de a szellő sem rezdült,
Meghúzta a gondnok és a csónak nekilendült.
Rövideket fogott, nehogy vízfröccsenés érje
a Nagyurat, mert az bizony neheztelne érte.
Húzza-húzza csóró gondnok, s a Főelvtárs kérdi :
Mit gondolsz, hogy még a partról, Lehet minket látni?
Azt hiszem még idelátni. Ilyen buta dinkát
Mint én, majdnem elfeledtem a barack pálinkát!
Megkínálnám, ha nem sértem. Igazi kisüsti!
De megsértett! Nem kell nékem pálinka, csak whiskey!
Továbbevez a gondnok és úsznak egyre beljebb,
A partot már eltakarja egy ködszínű felleg.
Na még most is idelátni, mit gondolsz, a partról?
Nem lát ide az ördög sem. Legfeljebb műholdról.
A Főelvtárs feláll és a cipőjét lehúzza,
S a gondnoknak egész halkan a fülébe súgja :
Húzd csak be az eveződet, egy dolgod van, várni!
Én most megpróbálok itt a víz tetején járni.
Nyitva marad most ennek a nótának a vége.
Szerinted a Főelvtárs alkalmas Istenségre?!