Verebesi fény

[Verse 1]
Az ablakon át jön be a fény,
régi, lágy folt a falon.
Verebes felé kanyarodtunk,
és bennem él még az a nap, nagyon.

Munka után nehéz volt a lépés,
de könnyű lett a szív, ha láttalak.
A ziccer még most is előttem,
ahogy futottunk a poros utakon.

[Pre-Chorus]
A pogácsa illata szállt,
és benne volt a délután.
Nevettünk, mintha nem fájna semmi,
mintha örökké tartana már.

[Chorus]
Verebes felé, Verebes felé,
visszavisz engem a régi zenéje.
Verebes felé, Verebes felé,
ott maradt bennem a boldog perc íze.

Verebes felé, Verebes felé,
a nevetésed még most is visszajön.
Verebes felé, Verebes felé,
szívemben él az a fény nagyon.

[Verse 2]
A kispadon ülve csend lett hirtelen,
de a szemedben tűz maradt.
Egy mozdulat, és már ment a játék,
a labda rajzolt körénk utat.

A kezedben morzsa, az ujjaid melege,
a sarkon túl már hajlott az este.
És én csak néztem, hogy milyen egyszerű
egy ilyen napból életet teremni.

[Pre-Chorus]
A pogácsa illata szállt,
és benne volt a délután.
Nevettünk, mintha nem fájna semmi,
mintha örökké tartana már.

[Chorus]
Verebes felé, Verebes felé,
visszavisz engem a régi zenéje.
Verebes felé, Verebes felé,
ott maradt bennem a boldog perc íze.

Verebes felé, Verebes felé,
a nevetésed még most is visszajön.
Verebes felé, Verebes felé,
szívemben él az a fény nagyon.

[Bridge]
Ha elfáradok, rád gondolok,
arra a porra, arra a sárga útra.
Minden lépésed bennem maradt,
mint egy titok a zsebben összegyűrve.

És ha elnémul a környék,
én még hallom a hangodat.
A régi nap nem múlt el teljesen,
csak csendben visszakopogtat.

[Chorus]
Verebes felé, Verebes felé,
visszavisz engem a régi zenéje.
Verebes felé, Verebes felé,
ott maradt bennem a boldog perc íze.

Verebes felé, Verebes felé,
a nevetésed még most is visszajön.
Verebes felé, Verebes felé,
szívemben él az a fény nagyon.