Így vagyunk teljesek

1. versszak
Minden ember más, ez így van jól,
Más dallamot hordoz minden szó.
Van, ki csendben él, van, ki hangosan,
De ugyanaz a fény ragyog mindannyiunkban.

Sokszor félünk attól, ami ismeretlen,
Lépni egyet előre néha nehéz nekem.
De minden új út egy új lehetőség,
A szívünk mélyén ott él a reménység.

Refrén
Nézd meg a jót, ami körülvesz téged,
A fény mindig ott él a sötétség mögött.
Fogadd el magad, minden hibáddal együtt,
Ott kezdődik az élet, ahol a félelem eltűnt.

Engedd el, ami visszahúz,
Nyisd ki végre a szíved kapuját!
A szabadság benned él,
És a boldogság mindig hazatalál.

2. versszak
Nem kell másnak lenned, mint aki vagy,
A világ attól szép, hogy mindenki más.
A mosoly, amit adsz, egyszer visszatér,
Egy apró jó szó is csodát ígér.

Ha elesel, újra felállhatsz még,
Minden könnycseppből erő születik rég.
Ne a hibákat keresd, hanem a csodát,
Mert minden nap egy újabb ajándék rád.

Refrén
Nézd meg a jót, ami körülvesz téged,
A fény mindig ott él a sötétség mögött.
Fogadd el magad, minden hibáddal együtt,
Ott kezdődik az élet, ahol a félelem eltűnt.

Engedd el, ami visszahúz,
Nyisd ki végre a szíved kapuját!
A szabadság benned él,
És a boldogság mindig hazatalál.

Átkötő
Nem a félelem írja a történeted,
Hanem minden bátor lépésed.
A szeretet benned van rég,
Csak hinned kell még.

Utolsó refrén
Minden ember más, ez így van jól,
Ettől lesz színes ez a világ.
Fogadd el magad, és öleld át a holnapot,
Mert a boldogság benned vár.

Engedd el a félelmeid, szállj szabadon,
A szíved mutatja az utat.
Minden új nap egy új kezdet,
Éld az álmaid – most, itt, veled.