Csibi, a nagy legenda

Van egy ember, Csibi a neve,
Ötven éves, mégis fiatal a kedve.
Vállalkozóként pörög egész nap,
A munkában mindig a maximumot ad.
Biciklire pattan, teker fel a hegyre,
Sáros terepen sem mondja azt, hogy elég lett már neki erre.
Nagy darab ember, erős, mint a tölgyfa,
De a poénjaival mindenkit megfog ma.
Óóó, Csibi, te nagy legenda,
Mosolyt hozol minden egyes napra.
Óóó, Csibi, a kalandok ura,
Biciklin vagy terepjárón, indul a túra.
Ha valami bosszantja, gyorsan felcsattan,
De pár perc múlva már újra jókedvű hangban.
Humora ragadós, nevet vele a nép,
Minden története egy újabb vicces kép.
Erdőn és mezőn, sárban és kövön,
Mindig ott halad, ahol más már meg se jön.
A barátai tudják, hogy számíthatnak rá,
Mert Csibi minden helyzetben helytáll.
Óóó, Csibi, te nagy legenda,
Mosolyt hozol minden egyes napra.
Óóó, Csibi, a kalandok ura,
Biciklin vagy terepjárón, indul a túra.
Nagy a szíve, nagy a kedve, nagy az akarata,
A társaság közepén mindig ott a helye ma.
Ötven év csak egy szám, ezt mindenki tudja,
Csibi még sok évig a kalandokat kutatja.
Óóó, Csibi, te nagy legenda,
Mosolyt hozol minden egyes napra.
Óóó, Csibi, a kalandok ura,
Így ismer mindenki: a jókedv nagymestere.