Ima

látod apám
elhagytam bicskám, lábaim nyomát
befedi a szél, a sár
mögém a Nap bukik
s a Hold fölém
sóhajom csikk-parázs

gondolj rám néha
jó uram, kert végi
árnyékszékeden
szórj néha könnyű vattát
vállaimra, engedd, hogy könnyű
s jó legyen

látod apám
mennyi köd, mennyi köpködés
követem kerék nyomát
mögém a Nap bukik
s a föld alám
szemem csikk-parázs

gondolj rám néha
fehér ruhát, ott a kert végi
árnyékszékeden
szórj hajamra könnyű hamukat
jó uram, engedd, hogy kicsit
könnyebb legyen