A felhők magasában Száll egy pompás és büszke sas, Csak gyönyörködhetem röptében, Oly reménytelenül messze van! Cirógatnám pedig A fényes tollait, Örömmel vigyáznám Nyugodt álmait. Sosem zárnám kalitkába, Elmehetne a világba, Rájöhetne, sehol máshol Érte hű szív így nem lángol. Visszatérne, a csőrében A Szerelem hűs vizével, Enyhítené szenvedésem Csókja édes ízével...