Mónika

Nála nem beteg a gyerek, sosem az, 
Náthás, köhög? Ugyan már, nem probléma! 
Ha más csoportban sírnak — nála nevetnek, 
Mónika kezén a bajok elmennek!

Ó, Mónika, ó, Mónika, 
Te vagy az óvoda csillaga! 
Türelmes, vidám, sosem pletykás, 
Nálad minden gyerek csupa jóság!

Cipővel beront, kopog a csoportba, 
Etel osztja azt is, kit nem kéri, tudja. 
Huszonöt perc az egy rövid mese nála
 De az összes gyerek ébren van utána!

Ó, Mónika, ó, Mónika, 
Te vagy az óvoda csillaga! 
Türelmes, vidám, sosem pletykás, 
Nálad minden gyerek csupa jóság!

Semmit ki ne dobj, mert jó lesz még egyszer! 
A szekrény már csordultig tele van — de ne nézzed! 
Februárban huszonnyolc fok van a csoportban, 
Nehogy megfázzanak a kis törpék ottan!

Minden rajzot bekrétáz porcikáig, 
Ha belaminálhatná mindet, megtenné évégéig. 
A bábok táncra kelnek az ő kezében, 
Fél világot bejárta — és mindig vidáman!

Ó, Mónika, ó, Mónika, 
Te vagy az óvoda csillaga! 
Most eljött az idő: nyugdíj vár rád, 
De szívünkben örökre itt maradsz!