Elmúlt

[Intro]
Elmúlt…

[Verse 1]
Régen nagy csaták voltak, minden este újabb seb,
a szemedben hideg tél volt, bennem szétesett a csend.
Falra dobott mondatok közt fuldoklott a levegő,
két ember egy háborúban — egyik sem volt menekülő.

Aki látott minket akkor félrenézett csendesen,
mintha tudná: ami bennünk ég, az mindent felemészt.
Ajtócsapás, törött percek, néma reggel, üres ágy,
egymás mellett halt ki lassan minden régi vallomás.

[Pre-Chorus]
És most itt állunk némán,
nem maradt más — csak a csend…
de a hiányod még mindig
a mellkasomban bent.

[Chorus]
Elmúlt…
mint egy széttört film.
Itt vagy még a fejemben,
de már nem hívsz.

Elmúlt…
csak a csend felel.
Amit egymásban törtünk össze,
nem javítja meg senki sem.