Imrus barátomnak

Volt egyszer két srác poros utakon járt zsebükbe álom szívükbe a világ ha jött az este indult a kaland nem volt olyan buli Jánossomorján ami kimaradt. Kicsit vadak voltunk kicsit bolond fiúk nevettünk mindenen míg Újudvarig gyalog vitt az út. Ott volt ugyan a Zsiguli sajnos még pár hideg sör is ezt a jogsi bánta de ez már a múlt. Icu fara cuki ott ért véget a nap munka után ott volt a jól megérdemelt pia adag. Nevetés sztorik egy kis csendes lazítás itt lett a piálásból igazi barátság. Emlékszel még arra mit mesélt a rónafői falu... mikor Julka néni kínált.... Imruskám csak egy kupica pálinkát igyál ennek sajnos nem lett jó vége ötös busszal érkeztél hatossal már haza is tértél. Dolgos évek jöttek fáradt kezekkel de te ott voltál mindig erővel hittel. A régi csibészből lett biztos támaszom ha gond van tudom rád mindig számíthatok. És míg a faszedő barátok az árokba nézték az eget és közben sört nyelvek te szorgosan hortad a téli tüzelőt mert benned volt mindig az a furcsa erő. Ma már traktoros vagy komoly ember lettél de a régi szigor megmaradt még..ne ülj a traktoromba az az enyém, az egyiknek a lába büdös a másik meg a dohány szagot árasztja szét. Imrus barátom hatvan év mögötted már de bennünk él még az sok együtt töltött régi nyár. És most itt állunk egy újabb év előtt és nevetünk a régi múlt fölött. Imrus barátom a helyed a szívembe örökre megvan egy igazi barát minden ajándéknál többet ér. Boldog születésnapot