DPS

Klán Induló: DPS – Az Acél Vihara
(Intro: Lassú, vészjósló dobpergés, ami hirtelen átvált egy gyors, sikító gitárriffbe)
1. Verze:
A hajnal ködét kürt szava vágja,
Dübörög a föld, ébred a gárda.
Nem kérünk kegyelmet, nem adunk békét,
Ma megírjuk ellenségünk végső végét!
A falak tövében a faltörők várnak,
Utat nyitnak a DPS viharnak!
Pre-Chorus:
Éles az acél, feszül az íj,
A gyáva megfutamodik, a hős így hív:
Refrén (Dallamos, ordítós kórussal):
DPS! – A becsület lángja ég!
DPS! – Megremeg a puszta ég!
Kardunkkal írjuk a történelmet,
Itt nem találsz mást, csak győzelmet!
Vérrel és vassal, egységben a fal,
A DPS név az, mi örökké tart!
2. Verze:
Nemesek indulnak, a hűség a zálog,
Leigázunk minden idegen világot.
Kémek jelentik: a város már reszket,
Mindenki látja a közeledő vesztet!
Nincs többé álom, csak lángoló bástya,
A DPS klánt az Isten is áldja!
Bridge (Lassabb, súlyosabb ütem, menetelős dobbal):
Balra a társad, jobbra a testvér,
Nincs az a túlerő, amitől félnél!
Együtt a tűzben, együtt a sárban,
Győzni fogunk ebben a csatában!
(Hosszú, tekerős gitárszóló)
Refrén (Duplázóval, még erősebben):
DPS! – A becsület lángja ég!
DPS! – Megremeg a puszta ég!
Kardunkkal írjuk a történelmet,
Itt nem találsz mást, csak győzelmet!
Outro:
Vér és acél!
DPS!
Vér és acél!
DPS!
(Vége: Egyetlen hatalmas cintányérütés, ami lassan elhalkul)