[vers1] Rab vagyok, űzött vad Bezárt falak között de szép szívem lázad álarcom mögött [vers2] A rácsokon túl a tenger Gyönyörű szabad végtelen Csak keserű gyógyszer Hamis tapasz, égő sebemen [refrén] Rabságban élek de szívem szabad Lelkemben a gyermeki boldogság hívogat A falak még bezárnak de álmom szárnyrakél azt hiszik elástak de a szabadság bennem él [vers3] Hallom a külvilág zaját Távoli boldog nevetést gyermeket, apát, anyát a család szeretetét [vers 4] ideben a nevetés helyett csak könnyesek a szemek mert nincs más csak verés és ragadozó gyűlölet [refrén] Rabságban élek de a szívem szabad lelkemben a gyermeki szabadság hívogat A falak még bezárnak de álmom szárnyrakél Azt hiszik elástak de a szabadság bennem él [Vers5] Láncok csörögnek de nem hallgatok rájuk hiába gyötörnek nem leszek kutyájuk [vers6] hiába kínoznak óráról órára hiszek az álomnak elfutok a nyárba Rabságban élek de a tűz nem alszik el a remény lángja a lélek szabadon énekel egy napon eljön az idő eltűnnek a rácsok s velük a hideg tél akkor majd megs em állok eltűnök mint a szél