Ablakod Fényén

[Verse 1]
Reggel a párnádon marad a neved,
én meg nevetek, ha rám nézel csak egyszer.
A hajad szélén ül a fény,
és minden gondom kint marad ilyenkor én.

A tenyeredben otthon van a csend,
mint meleg vízben a lassú menet.
Ha közelebb húzol, megáll a perc,
és én tudom, hogy innen nincs menekvés.

[Pre-Chorus]
Mondd, hogy maradjak még,
mondd, hogy ez nem csak játék.
A szívem pont veled
tanul meg újra járni.

[Chorus]
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Veled jó a csend is,
veled értem mindent el.
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Ha hozzám érsz, megnyugszom,
és újra összerendezem.

[Verse 2]
Későn jössz haza, de nem baj nekem,
a kulcsod hangjától felébred a szívem.
A konyhaasztalon két kifli, két pohár,
és a beszélgetésünk mindig tovább tart már.

Nem kell nagy szó, nem kell sok meséd,
elég, ha néha rám hajtod a fejéd.
A rossz napból is kezed csinál fényt,
és én veled mindig jobb emberré leszek épp.

[Pre-Chorus]
Mondd, hogy maradjak még,
mondd, hogy ez nem csak játék.
A szívem pont veled
tanul meg újra járni.

[Chorus]
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Veled jó a csend is,
veled értem mindent el.
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Ha hozzám érsz, megnyugszom,
és újra összerendezem.

[Bridge]
Ha szétesik a világ,
te akkor is itt vagy.
Egy mozdulat, egy pillantás,
és máris hazatalálok.
Nem kell több ígéret,
csak ez a biztos jel:
ahol a kezed megfog,
ott marad a jövőm el.

[Chorus]
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Veled jó a csend is,
veled értem mindent el.
Te vagy az én utam,
te vagy az én helyem.
Ha hozzám érsz, megnyugszom,
és újra összerendezem.

[Outro]
Ablakod fényén
én mindig visszajövök.
Ablakod fényén
én hozzád hazakötök.