Az én anyám

Néha bonyolult az élet,
máskor kitisztul az ég.
És ahogy telnek-múlnak az évek,
kívánom, bár
gyerek lehetnék még!

Hazudhatnék, de nem fogok,
amióta csak létezem,
nem volt minden szép és jó,
habkönnyű az életem.

De minden szörnyű bajban,
minden veszteségen át,
mindig magam mellett tudtam
a legdrágább édesanyát!

Azt kívánom, bár örökké tartana,
bár örökké velem lennél, ó, anya!
De szeretném, ha tudnád,
minden napon gondolok rád!

refr.
Nincs szó, mi elmondhatná,
mennyire szeretlek!
Nincs szó, mi elmondhatná,
mennyire szeretlek!
Nincs szó, mi elmondhatná,
mennyire szeretlek!
Hogy mennyire szeretlek, édesanyám!

2.
Azt kívánom, bár örökké tartana,
bár örökké velem lennél, ó, anya!
De szeretném, ha tudnád,
minden napon gondolok rád!