Nincs

Yeah…
Egy üzenet… csake egy szó…
De a telefon még mindig néma.
Verze 1
Ülök a szobában, a fények már kihunytak,
az emlékek bennem lassan újraindulnak.
A hangod még visszhangzik a fejemben,
de most már csak a csend ül velem szemben.
Azt mondtad örökké, azt mondtam én is,
most az örökké csak egy üres szó mégis.
A közös képek mind a polcon porosak,
mint a szívem darabjai, amik szétszóródtak.
Refrén
Nem jött üzenet, csak a csend beszél,
a múltunk minden éjjel visszakísért.
A könnyek az arcomon lassan lefolynak,
mint percek, amik nélküled elfogynak.
Ha egyszer hallanád, mit mond a szívem,
talán tudnád, hogy még mindig itt van minden.
Verze 2
Az utcák ugyanazok, mégis más minden,
mert már nem fogod a kezem útközben.
Az árnyékod néha mintha mellettem menne,
de amikor nézek… senki sincs velem.
A neved ott van minden dalban, amit hallok,
és minden sorban újra elvesztelek valahol.
Próbálok erős lenni, mintha nem fájna,
de az igazság az… még mindig visszavárlak.
Refrén
Nem jött üzenet, csak a csend beszél,
a múltunk minden éjjel visszakísért.
A könnyek az arcomon lassan lefolynak,
mint percek, amik nélküled elfogynak.
Ha egyszer hallanád, mit mond a szívem,
talán tudnád, hogy még mindig itt van minden.
Outro
És lehet, hogy egyszer majd elfelejtelek…
de ma éjjel még mindig a neved suttogom.
A telefon kijelzője sötét marad…
és én lassan megtanulok élni… nélküled.