Pontosan száz éve

Volt két falu,külön járta útját;
Külön voltak legelői,külön élte múltját.
Egyszer aztán úgy gondolták,nem jó így az élet;
Összefűzve boldogabbak lesznek majd a népek.
Két faluból egy lett akkor,pontosan száz éve;
Ráléptünk mi mindörökre az igen vékony jégre.
Nehéz dolog az összetartás,de sikerült végül;
A sok emlék ma már a szívekben megszépül.
Bábonymegyer kívánok én sok-sok boldogságot;
Fűzzed össze még ezer évig a lakosságot.
Legyen béke itt e helyen,a lélekszámod nőjön;
Te legyél a legszebb falu az egész földön.