Ibolya és Zsuzsi

Ez a dal Anditól , Pannától és Editől


Ibolya és Zsuzsi, nehéz most az út,
De hidd el, minden rendbe jut.
Ha sötét az ég, ha fáj a csend,
A szívünk együtt dobban bent.


Itt vagyunk veletek, sose féljetek,
A remény fénye nem éghet el.


Mert ti vagytok a család, a mindenünk,
Bármi történik, együtt leszünk.
Szeressétek magatokat, sose feledjétek,
Az életben mindig ti vagytok az elsők nekünk.


Bármi jön az élet során,
Mi ott leszünk az út porán.
Ha elfárad a lélek, ha könny hull le,
A remény hall meg utoljára, ugye?


Mert ti vagytok a család, a mindenünk,
Bármi történik, együtt leszünk.
Szeressétek magatokat, sose feledjétek,
Az életben mindig ti vagytok az elsők nekünk.


Bármi is van, mindig lesz „nekünk”,
Egy szó, egy ölelés, egy közös hitünk.
A távolból is szívből szól a dal,
A szeretet soha el nem hallgat el.


Puszil benneteket Panna, a távolból,
De a szíve mindig veletek dalol