[Verse 1] Tudtuk Hogy egyszer vége Mégis vettünk két jegyet Félvállas kabát a széken Csendben nevettél helyettem
Késő busz Hideg megálló Szád szélén kávéfolt Elnéztük Ahogy a nap megy Mintha ránk se tartozott
[Chorus] Tudtuk Tudtuk Mégis ráment mindenünk Nem mondtuk Nem mondtuk Amit akkor érezünk Fogtad a kezem De már Félúton engedted el Tudtuk Tudtuk Csak nem hittük el
[Verse 2] Tudtuk Hogy marad rajtunk Pár rossz fotó Pár levél Túl sok kimondatlan mondat Egy üres pohár a szélén
Idegen utcán a hangod Visszajár néha az éjben Felébredek Mintha hívnál De csak a szívem beszél benn
[Chorus] Tudtuk Tudtuk Mégis ráment mindenünk Nem mondtuk Nem mondtuk Amit akkor érezünk Fogtad a kezem De már Félúton engedted el Tudtuk Tudtuk Csak nem hittük el
[Bridge] Tudtuk Hogy egyszer jobb lesz (mondtad: „majd elmúlik ez”) De benn maradtál a dalban Ahol mindig visszanézel
[Chorus] Tudtuk Tudtuk Mégis ráment mindenünk Nem mondtuk Nem mondtuk Amit akkor érezünk Fogtad a kezem De már Félúton engedted el Tudtuk Tudtuk És most engedlek el
Style of Music
Moody alternative pop; intimate male vocals close to the mic over warm electric piano and soft, swung drums. First verse stays hushed with subtle bass swells; chorus blooms with wide synth pads, airy backing harmonies, and a simple, sticky lead hook. Second half adds gentle guitar textures and a slightly bigger drum groove, then tapers off on a reverb-drenched vocal tag.