Bármi is lesz a történetünk vége egy dolog örökre igaz marad . Hogy volt egy pillanat amikor két lélek egymásra talált és megállt az idő. A világ zaján túl a hétköznapok szürkességén túl ott voltunk mi .Te és én mind két csillag kik egymás fényében ragyognak ülj le ide mellém fogd meg a kezem hagyd hogy lehunyval maradjon szemem. Nem kérdezek és most te sem beszélj hallgasd ahogy a csend nekünk mesél. A csillagokat lehozni nem tudom de hogy közelükben légy felemelni fel foglak ! Miért mondják hogy a legnagyobb harc a szív és az agy között van ? Ne csináld márt fájni fog mondta az agyam , de már mindenben őt látom súgta a szívem . Én viszont ott álltam középen .Nem tudval melyik hazudik az egyik meg akar védeni a másik csak szeretni akar !