Esettanulmány!

Fehér fal a szobába
Statikus zaj fejembe
Húgy szagok a pohárba
Zöld moszat az emlékbe
Mi vagyok én elmebeteg? Nem csupán ,pszichátriai eset
Nincsen bennem kétely csupán egy mélység mit megosztanom szépség
Feletkezzünk bele együtt a mulando dolgokba és szedjük össze gondolatainkat és vessük füzetbe
Hogy emlékezzenek erre mint egy emlék
És idézzük fel őket mint egy szép képet
Szóval üssük nyélbe a találkozást egy utazásba mit rejt e élet és próbáljuk megtalálni a szépet

Hmm mi ez a hang ?csak nem kopog egy regi barát kiről azt hittem hogy halt
Sok téveszme sok képzelgés ,a korházi ágy első beteg rém
Ki ott lakozik benned is ,nehogy előhivd mert a lelkedből egy darab az örökké az övüké
Mit földi létnek nevezett nevelés nem lesz más csak megrekedt nevetés
És a tükörbe látsz egy pár alakot kikről azt hitted halott vissza köszön az örök oltalom
Legyen hát arcuk feledés az emléket vissza hívni mégsem nehéz persze
Az utolsó emléket mit utoljára történni vélted

Hang hallo vagy vagy látó tök mindegy mindehol azt aggatják rád hogy bárgyú
Ki ehhez a világhoz romhalmaz hát fogd a kezem boldogan és legyünk végre boldogak
Hova nem kell már egy rossz szó a sok arckifejezés és rossz joe