[Verse 1] Amit mondtál Fáj nagyon Hogy nem ölelhet át két karom Amit mondtál: nem leszünk együtt már És hogy minden reménykedés kár
Tudtad Hogy ez lesz végig? Hogy menjek el Menjek délig? Az Hogy feladjam a szívem Csak ennyi volt neked Úgy hívtad: "kellen"
[Chorus] Amit mondtál Visszhang bennem Minden reggel újra kezdem Hogy elhiggyem Így lesz könnyebb tán De a bőröd illata még itt áll Amit mondtál Szétmar engem Egy szavadból százat etetem Hiába futok Ugyanott állok már Ahol kimondtad: nincs tovább
[Verse 2] Az asztalon maradt pohár Fél korty víz És benn a nyár Az ajtónál a kabátod szaga Mintha bármelyik percben visszajönnél haza
Mi lett volna Ha nem félsz? Ha egyszer az egyszerbe mégis belém nézz? Nem kértem mást Csak egy esélyt De te előre írtad a végét
[Chorus]
[Bridge] [low vocal register] Mondtad: "engedd el Majd jobb lesz" De te nem látod Mi maradt benn A csendben ülök Mégis ordít Minden perc Amit tőled lopnék még
[Chorus]
Style of Music
Sparse piano ballad with intimate male vocals; verse stays close and conversational, breathing space between lines. Chorus swells with warm strings and subtle pads, vocal doubles on the hook line for emotional impact. Bridge drops back to almost a cappella before a final, fragile chorus and soft piano outro.