Futottunk a régi utcákon, nevetve, szabadon A biciklik kerekei csilingeltek a nyári napon Fa alatt meséltük a titkainkat Senki sem tudta, mi vár ránk a világban
Minden sarkon ott a nevetés hangja A barátokkal együtt minden perc csodaszép volt
Azok a boldog régi szép idők Mikor a világ csak a miénk volt Labda pattogott, kacagás zengett A szívünk szabad volt, és sosem félt
Kavicsot dobtunk a patakba, versenyeztünk a széllel A házak mögött kitalált világunk élve volt velünk Minden délután kaland volt, minden este mese Az emlékek ma is velem élnek, mint régi kincsek
Minden sarkon ott a nevetés hangja A barátokkal együtt minden perc csodaszép volt
Azok a boldog régi szép idők Mikor a világ csak a miénk volt Labda pattogott, kacagás zengett A szívünk szabad volt, és sosem félt
Talán az idő elsodort minket, de bennem él még minden hang A régi fák alatt állva érzem a barátok nevetését Ha becsukom a szemem, visszatér a régi játék És újra gyermek vagyok, újra szabad és boldog
Azok a boldog régi szép idők Mikor a világ csak a miénk volt Labda pattogott, kacagás zengett A szívünk szabad volt, és sosem félt