Sokszor elgondolkodom a boldogságról. Vajon ez a szó mit takarhat? Egyszer olvastam, ahhoz, hogy boldog legyek, magamat kell magamnak boldoggá tenni.
Én úgy gondolom, a boldogság olyan, mint egy karácsonyfa. Hogy a fának dús ágai legyenek, hogy minél zöldebb legyen rajtam múlik, de bár ki rakhat rá díszeket, és minél több a dísz annál szebb a fa.
De mi van, ha nem raknak rá díszeket, és én is elhanyagolom a fát, már nem dús, már szárad, már színét veszti. Egyedül vagyok, és már nincs erőm ápolni a fát. Már csak emlék képek vannak, és a világ felé azokat mutogatom.