Vele élek

Céltalan sötétlő árnyakon jártam és csodáltam.
Kietlen sötét pusztaság a lelkem tépte szét.

Azt hittem vége mindennek féltem a haláltól.
De szívből szóló kiáltás, Jézus rám talált.

Teremtőm hangja lágyan szólt: támadj fel a halálból!
Gyere hozzám, féltelek, adok egy örök életet!

Vele élek, érte égek, ismerem már a reményt. Lelke éget, mert ő az élet, kegyelemből élek én.

Vele élek, érte égek, ismerem már a reményt. Lelke éget, mert ő az élet, kegyelemből élek én.

Teremtőm hangja lágyan szólt: támadj fel a halálból!
Gyere hozzám, féltelek, adok egy örök életet!

Vele élek, érte égek, ismerem már a reményt. Lelke éget, mert ő az élet, kegyelemből élek én.

Vele élek, érte égek, ismerem már a reményt. Lelke éget, mert ő az élet, kegyelemből élek én.
Kegyelemből élek én.