Ketten a csendben

( verse )
Látom rajtad, hogy fáradt már a mosoly,
A házad nem menedék, csak egy üres doboz
Érzem benned halvány a fény,
Fagyott szívedre én hoznék új reményt.

( verse )
Nem kéne így lennie, mégis így van,
Láncban élsz, arany kalitkában
És bár a szemed hozzám húz minden éjjel,
A nappal visszaránt, és ketten égünk el

( chorus )
Ketten a csendben, ahol senki nem lát,
A szívünk ordít, visszafogja a világ.
Szeretnél jönni, de tart egy másik élet,
Én meg itt állok, és el nem engednélek.
Ketten a csendben – ez lett a mi dalunk,
Szeretünk, mégsem lehet egy utunk.
Várunk az éjjben lopott idők között
Egy ölelés és egy futó csók mögött


( verse )
Elmeséled, hogy otthon nem vár semmi jó,
Csak egy hideg hang, aki már rég nem való.
Én meg hallgatlak, de közben belül fáj,
Hogy enyém lehetnél, ha nem kötne bilincs és sár


( bridge )
Ha elengednél mindent, ami visszatart,
Elvinnélek messze, ahol új fény hasad.
De tudom, hogy nem könnyű dönteni,
Az életed árát nem tudom elkérni.

( chorus )
Ketten a csendben, ahol senki nem lát,
A szívünk ordít, visszafogja a világ.
Szeretnél jönni, de tart egy másik élet,
Én meg itt állok, és el nem engednélek.
Ketten a csendben – ez lett a mi dalunk,
Szeretünk, mégsem lehet egy utunk.
Várunk az éjjben lopott idők között
Egy ölelés és egy futó csók mögött

( final chorus )
Talán majd egyszer elszabadul a szíved,
Talán majd egyszer én fogom a kezed.
De most még rejtve marad minden vágyunk,
Ketten a csendben, ott őrizzük a lángunk.