Szerelmes szívem

Lassan ébred a város, de szívem már rég dobog érted,
Arcod fényét őrzöm, akármerre sodor az élet.
Minden léptem hozzád húz, mint titkos, láthatatlan háló,
Nélküled a csend is fáj, veled minden perc ajándék rádió.
Ha megérinted a lelkem, megáll a világ egy pillanatra,
Úgy tartasz egyensúlyban, mint hajót a partnál a horgonya.
Szíved ritmusára hangoltam a saját dallamomat,
S ha elnémulnék egyszer, te akkor is meghallanál szokatlanul.
Minden vágyam, hogy kísérjelek az úton napokon át,
S ha eltévednél, én leszek a fényed, mutatva tovább.
Ölelj úgy, mint aki tudja: ez a perc sosem jön vissza,
Maradj még, mert a jövőm minden darabja hozzád van írva.
Ígérem, nem engedlek el, míg dobog bennem ez a dal,
Ketten írjuk tovább, amit az élet csak elkezdeni akar.
Fogd a kezem, és érezzük, hogy most minden rólunk szól,
Mert ahol két szív egyszerre ver, ott a szerelem mindig győz.