Szerelem

Már egy éve tart a közös utunk, és még mindig ugyanazzal a bizsergéssel gondolok rád, mint az első pillanatban. Egy év, amelyben nevetések, ölelések, csendes összebújások és egymást erősítő szavak írták a történetünket. És mégis… a legszebb az egészben az, hogy a szerelmünk napról napra csak erősebb lesz.
Én vagyok a menedék, ahol megpihenhetsz, te pedig a fény, amely bevilágít minden utat, amin együtt lépdelünk. Veled minden könnyebb, minden tisztább, minden őszintébb.
Mário és Ancsa – két név, ami ma már egyet jelent: összetartozást, bizalmat, gyengédséget és azt a fajta szeretetet, amit ritkán ad az élet. Köszönöm az első évet… és alig várom mindazt, ami még előttünk áll.**