Lyrics
Sötét felhő magasan az égen, egy nyári zápor űzött tőlem el. Beborult az ég is már felettem, sajog szívem, de ő nem felel. Zárva volt az ajtó mikor mentem, kopogtattam nem szólt senki sem. Némán álltam én lehajtott fejjel, éreztem, hogy fagyos lett szívem.
Vándorfelhő hozd vissza őt nékem, nélküle oly üres életem. Nélküle már mit sem ér az élet, szánd meg szívem drága Istenem. Nincsen olyan ember a világon, életében, aki ne hibázzon. Hiba nélkül nem születtem én sem, sajog érte, zakatol a szívem.
Nem születtem hiba nélkül én sem, érte sajog, zakatol a szívem. Sajog érte, zakatol a szívem. Zakatol a szívem.
Sötét felhő magasan az égen, egy nyári zápor űzött tőlem el. Beborult az ég is már felettem, sajog szívem, de ő nem felel. Zárva volt az ajtó mikor mentem, kopogtattam nem szólt senki sem. Némán álltam én lehajtott fejjel, éreztem, hogy fagyos lett szívem.
Vándorfelhő hozd vissza őt nékem, nélküle oly üres életem.
Nélküle már mit sem ér az élet, szánd meg szívem drága Istenem. Nincsen olyan ember a világon, életében, aki ne hibázzon. Hiba nélkül nem születtem én sem, sajog érte, zakatol a szívem.
Nem születtem hiba nélkül én sem, érte sajog, zakatol a szívem. Vándorfelhő hozd vissza őt nékem, sajog érte, zakatol a szívem.
Érte sajog, zakatol a szívem. Zakatol a szívem.